5x35 tövigmenetes sárgított forgácslapcsavar REISSER R2

5×35 mm tövigmenetes sárgított forgácslapcsavar – Reisser R2

A Reisser R2 sorozat 5×35 mm-es tövigmenetes csavara a 35 mm-es hossz és az 5 mm-es szár kombinációjával erős, stabil kötést biztosít. Szekrénykabinetok, bútortartók és beltéri fapadlók alátétsínjének rögzítésnél, polclap sarokkötésnél és fakeretszerkezetű elemek összeszerelésekor egyaránt megfelelő. A 35 mm-es hossz pontos illeszkedést biztosít a 19–22 mm-es szabványos lapvastagságokhoz.

Mire használható?

• Szekrények és kabinetok rögzítése – Szekrény-ajtókeretek, kabinet-oldallapok és bútorkabinetok összeszerelésekor, ahol a 35 mm-es hossz elegendő fogást biztosít.


• Padlóburkolat alátétsínjei – Padlóburkolati alátétsínek és tartólécek rögzítésekor, ahol a csavar szárán húzási és nyírási terhelés egyszerre hat.


• Polclap sarokkötések – Polcrendszerek sarkainál, ahol a polclap és az oldallap keresztcsavarral összefogott, és az 5 mm-es szár erős kapcsolatot biztosít.


• Fakeretszerkezetek összeszereléséhez – Beltéri fakeretből épített bútor- és épületasztalos szerkezetekhez, ahol a kötésen megemelt igénybevétel hat.

Jó tudni

Az általános ökölszabály: a befogadó lapba a csavar hosszának kb. felét kell behajtani az erős kötésért. Tömörfánál és a lapszélekhez közel érdemes 3,5–4 mm-es előfúrást alkalmazni. A sárgított felület beltéri száraz körülményekre alkalmas. Az 5 mm-es szár nagyobb nyírási szilárdságot jelent a 4 mm-esnél azonos hosszúságnál.

Gyakori kérdések

Mikor válasszuk a 35 mm-est a 30 mm-es helyett?

Ha a befogadó anyagba mélyer kell hatolni – pl. az összekötött lapok vastagsága közelít a 22 mm-hez – és a 30 mm már kevés fogást ad, a 35 mm-es csavar pontosan elegendő mélységet biztosít anélkül, hogy átütné az anyagot.

Előfúrás szükséges-e forgácslapba?

Normál forgácslapba általában nem szükséges. Tömörfánál és a lapszélektől 5 mm-en belüli rögzítésnél 3,5 mm-es előfúrás ajánlott a hasadás elkerülésére.

Milyen terhelési helyzetben előnyös az 5 mm-es szár?

Az 5 mm-es szár oldalirányú (nyíró) terhelésnél mutatja a legnagyobb előnyt a 4 mm-esnél: az erősebb szár nehezebben hajlik és nehezebben törik oldalirányú igénybevételnél. Statikus, húzásos kötéseknél a különbség kisebb.